Szigorúbb és pontosabb adatszolgáltatás a hulladékokkal kapcsolatban

Változások a hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatás terén. Szigorítás vagy a fejlődés irányát mutató helyesbítés?

Ez egy olyan kérdés, amit a piacon betöltött szerepe alapján feltételezhetően mindenki másként fog megítélni és másként fogja a változásokat megélni. Miért? Egy piaci szereplő a kérdés első felében említett szigorításként fog tekinteni rá, hisz többletfeladatot jelent, amire erőforrást kell rá szánni humán és pénzügyi vonalon. Egy környezetvédelemmel szakmabeliként foglalkozó ellenben fejlődésként ítélheti meg, mert a jogalkotó ezen változással egy olyan „űrt” foltozott be, ami évek óta jelen volt, és mondjuk ki: amit évek óta talán többen ki is használtak.

 Mi volt eddig és akkor mi változott?

A konkrét jogszabály, ami 2021. április 1-ei hatálybalépéssel módosult az a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Kormányrendelet, annak is a 11.§. 4. bekezdése.

Eddig az alábbi bekezdés így szólt: Ha a tárgyévben a képződött hulladék mennyisége a hulladéktermelő telephelyén nem éri el a (2) bekezdésben meghatározott mennyiséget, az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettségét.

Április 1-től az alábbiak szerint fogalmaz: Ha a tárgyévben a képződött hulladék mennyisége a hulladéktermelő telephelyén nem éri el a (2) bekezdésben meghatározott mennyiséget, nem volt hulladékkészlete, és nem történt hulladékátadás, az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettségét.

A változást kiemelve és azt összefoglalva az látható, hogy pontosításra került azon hulladéktermelők köre, akik a jogszabályi könnyítéssel élhetnek, úgynevezett „nullás” adatszolgáltatást adhatnak be. A pontosítást követően már nem csak ugyanezen jogszabály korábbi passzusa szerinti mennyiségi küszöb elérése lesz a vízválasztó, hanem az is, hogy a termelőnél keletkezett-e hulladék és abból adott-e át bizonyos mennyiséget kezelésre szakcégnek.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Mondhatjuk, hogy a cégek igazán szignifikáns részénél a működésük során képződik hulladék, még ha nem is oly sok. Ez a hulladék talán a múltban nem érte el a pl. 2000kg-os küszöböt, mely a nem veszélyes hulladékokra vonatkozik, így az adott cég nem is igazán foglalkozott ezzel és feltehetőleg más környezetvédelmi kérdéssel sem. Mivel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 12. §-a egyértelműen leírja, hogy a hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti, így a keletkezést követően a cég azt 1 éven belül át kell adja megfelelő kezelési engedéllyel rendelkező szakcégnek. Akkor is, ha ez csak 5kg nem veszélyes hulladék, ámde akkor már a változás miatt nem igaz az adott cégre a nem történt hulladékátadás kitétel, így teljeskörű adatszolgáltatásra köteles.

Röviden összefoglalva a változás okán már csak azon cégek élhetnek a „nullás” adatszolgáltatási lehetőséggel, akik az adott tárgyévben teljesen felfüggesztették működésüket, minden hulladékot, ami a telephelyen volt átadtak hulladékkezelőnek és működés hiányában nem is képződött semmilyen más hulladék.

Kell vele foglalkozni tehát?

Mindenképp. A hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatást nem csak a hulladéktermelője kell elvégezze, hanem a hulladék szállítója és a hulladék kezelője is, tehát az általunk példaként felhozott 5kg nem veszélyes hulladékról adatszolgáltatást készít a szállító és a kezelő is, amiből pontosan behatárolható a hulladéktermelő, még akkor is, ha ő elmulasztott adatszolgáltatást készíteni, mely sajnos bírság kiszabását teszi lehetővé. Továbbá abban sem érdemes gondolkodni, hogy a jogszabályban meghatározott 1 éves időtartamon túl tárolja a termelő a hulladékot, mert szintén bírság kiszabásával fog élni az ellenőrzést végző Hatóság.

Javaslom, hogy aggódás helyett inkább felkészülten álljanak a kérdéshez, és szükség esetén vonjanak be megfelelő szakembert, aki kialakítva majd üzemelteti a folyamatosan változó jogszabályoknak eleget tevő környezetvédelmi rendszert a cégénél. Tevékenységére szabott árajánlatért keressen bátran, illetve kérdéseire is szívesen nyújtok segítő választ az Ajánlatkérés vagy a Kapcsolat menüpontokat használva.