Mikor szükséges?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírja, hogy a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A hatályos jogszabály tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkáltatónak kell tudni bizonyítania, hogy az érintett munkavállalók oktatása megtörtént, és a munkájuk végzéséhez szükséges szabályokat, utasításokat és információkat megismerték és elsajátították. Ilyen esetek az alábbiak:

• • munkába állás
  • munkahely vagy munkakör megváltozása
  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei és körülményei változtak
  • a munkaeszközt átalakították
  • új munkaeszközt helyeztek üzembe
  • új technológiát vezettek be

A fentieken túl természetesen ismétlődő jelleggel, valamint hosszabb távollétről (legalább 6 hónap) visszatérve is szükséges a munkavédelmi oktatás dokumentált megtartása.

Ha a munkavédelmi oktatást nem tartják meg vagy az csak formailag történt (az érintettekkel aláíratták az oktatási naplót a tényleges oktatás megtartása, az ismeretek elsajátításáról történő meggyőződés nélkül), a munkáltató felelőssége számos jogterületen súlyos jogkövetkezményt vonhat maga után, a munkavállaló hatósági eltiltásától, a szabálysértési, büntetőjogi felelősség értékelésén át a polgári kártérítési perekig.

Ki tarthatja meg az oktatást?

A munkavédelmi oktatás és az ezzel kapcsolatos feladatok nem minősülnek munkavédelmi szaktevékenységnek. Ennek ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy az elméleti oktatás akkor szakszerűbb és eredményesebb, ha a munkáltató a munkavédelmi oktatással kapcsolatos feladatokba az általa kijelölt saját vagy szerződéses szolgáltatás keretében együttműködő munkavédelmi szakképzettségű szakemberét bevonja. A gyakorlati munkavédelmi oktatás akkor éri el a célját, ha azt egy, a munkafolyamatokat és a kapcsolódó munkavédelmi szabályokat jól ismerő, gyakorlott szakember (pl.: műhelyvezető, csoportvezető) végzi.

Mit tartalmazzon az oktatási anyag?

A törvény kötelezettségként nem nevesíti az oktatási tematika készítésének kötelezettségét, habár a tematika készítését az a munkavédelmi szemlélet indokolja, hogy utólag is (pl. egy baleset esetében) megállapítható legyen, az oktatások keretében ténylegesen milyen témák kerültek ismertetésre. Egyaránt érdeke a munkáltatónak és a munkavállalónak is, hogy az oktatás részletesen és teljeskörűen tartalmazza az átadandó információt.

Az oktatási tematika sosem lehet egy sablon szerint elkészített anyag, annak mindig implementálnia kell az adott szervezet sajátosságait.

A tematika főbb pontjai:

• • Elméleti oktatási tematika
    • biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez kapcsolódó előírások
    • betartandó magatartási formák
    • általános, valamint munkahelyi munkavédelmi ismeretek
    • munkaköri, beosztás szerinti munkavédelmi ismeretek
    • rendkívüli munkavégzés körülményei
    • alkalmazott technológia munkavédelmi előírásai
    • veszélyhelyzetek és arra való felkészítés
  • Gyakorlati oktatási tematika
    • adott munkahely sajátosságai
    • használandó munkaeszköz üzemeltetésére, tisztítására és karbantartására vonatkozó speciális ismeretek
    • egyéni védőeszközök használata

Mikor lesz igazán eredményes?

Erre a kérdésre nem találunk választ egyetlen jogszabályban vagy szabványban sem, ellenben alapjaiban határozza meg a munkavédelmi tevékenységünk sikerét az, hogy hatékonyan és eredményesen adjuk-e át a szükséges információt. Mi kell ehhez például?

• • Jó, nagyon jó kommunikáció
  • Gyakorlati példák, javaslatok, észrevételek
  • Az oktatás nem előadás, hanem megbeszélés. Fontos, hogy a hallgató merjen és hagyjuk kérdezni
  • Nem az anyagot szeretnénk csak átadni, hanem a résztvevők tudatosságát szeretnénk növelni

Tevékenységére szabott egyedi árajánlatért keressen bátran, illetve kérdéseire is szívesen nyújtok segítő választ az Ajánlatkérés vagy a Kapcsolat menüpontokat használva.