Munkavédelmi képviselő – tudnivalók
Munkavédelem

Képviselő vagy megbízott?

A két személyt és a két feladatot sokan, sokszor összekeverik, fontos tisztázni, hogy nem ugyanazon tevékenységről és teendőkről van szó.

A munkavédelmi képviselő az a személy, akit a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a fogalommeghatározásai között az alábbi módon ír le: „olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.”. Kiemelendő, hogy ez a személy a munkavállalók által választott, az ő jogaikat képviselő kollégájuk, természetesen folyamatos együttműködésben a munkáltatóval és a többi kollégával egyaránt. Ez a személy a munkáltató és a munkavállalók közötti „kapocs” a munkavédelmi kérdésekben, főleg abban – a reméljük kizárólag szélsőséges esetben – ha jogsértés történne a munkavállaló sérelmére.

A munkavédelmi képviselő egyszerűséget jelent a munkáltatónak is, hisz munkavédelmi kérdésekben nem szükséges a munkavállalókkal – és azok többségével – egyeztetést lefolytatni, elég kizárólag a képviselővel ezt megtenni, aki a további egyeztetéseket a jogköréből fakadóan lefolytatja.

A fentiekkel szemben a munkavédelmi megbízott a szakember, az a munkavédelmi végzettséggel rendelkező személy, aki jogosult speciális szakfeladatok ellátására és szakmai döntések meghozatalára. Hasonlóan a képviselővel, ő is együtt kell működjön a munkáltatóval. Ideális esetben a munkavédelmi szakember a munkáltató, a munkavállalók és a Hatóság között áll, minden fél irányában kommunikálva és az elvárásaiknak eleget téve.

Mikor és kinek kötelező?

Egyszerűen megfogalmazhatjuk úgy, hogy bármelyik munkáltatónál lehetséges munkavédelmi képviselővé válni vagy ilyen személyt választani. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 70/A.§ értelmében viszont akkor kötelező, ha:

    • legalább 20 fő a munkavállalók létszáma
      • A képviselő választásának kezdeményezése a munkáltató feladata
      • A képviselő választásának lebonyolítása a munkáltató feladata
    • A munkavállalók létszáma nem éri el a 20 főt, de a munkavállalók többsége a választást kezdeményezi
      • A képviselő választásának kezdeményezése a munkavállalók feladata
      • A képviselő választásának lebonyolítása a munkáltató feladata

Abban az esetben, ha nem választanak az adott munkáltatónál munkavédelmi képviselőt, úgy a munkáltató az egyeztetéseket a munkavállalókkal személyesen kell lefolytassa, ellenben ez a gyakorlatban 20 fő alatt – ahol még a képviselő választása nem kötelező – viszonylag könnyen kivitelezhető.

Választása

Ahogy az előző bekezdésben láthattuk, különbség van aközött, hogy a választás kötelező – és ez által a munkáltató által kezdeményezendő – vagy a munkavállalók által kezdeményezett.

A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata, ezért igen fontos eleme a munkavédelmi érdekképviselet biztosításának a választási bizottság létrehozása.

A választási bizottságnak legkésőbb a választás időpontja előtt hatvan nappal létre kell jönnie, majd meg kell tartani az alakuló ülést.

Ahhoz, hogy a munkavállalók jogaikat érvényesíthessék, nélkülözhetetlen, hogy a munkáltató írásban részletesen tájékoztatást adjon a munkavállalók számára a munkavédelmi képviselő választás szabályaival kapcsolatban. Szükséges, hogy a munkáltató a tájékoztatással egyidejűleg megszervezze a választási bizottság megválasztását. A munkáltató biztosítja − a helyben szokásos módon − a választható munkavállalók névjegyzékét, valamint a szavazólapokat. A munkavállalók a szavazólapon dönthetnek a választási bizottság tagjairól. A munkáltató meghatározza, hogy mely időpontig és hová kell visszajuttatni a szavazólapokat; ki összesíti a szavazatokat; mikor teszi közzé −a helyben szokásos módon − a választási bizottság névsorát.

A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a munka törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is

Jogai és feladatai

A munkavédelmi képviselő a megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben vesz részt ahhoz, hogy a feladatai ellátásához szükséges kompetenciákkal rendelkezhessen. A képzés rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható. A törvény a képzést csak munkaidőben engedi megtartani, összhangban a munkáltatók oktatásra, képzésre, továbbképzésre vonatkozó általános kötelezettségeivel, szabályaival.

Munkavédelmi képviselők gyakorlati feladatai:

    • munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védőeszközök helyszíni ellenőrzése
    • munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések
    • részvétel a munkabalesetek kivizsgálásában
    • kártérítési, munkáltatói kötelezettségek teljesülése
    • munkavállalók biztonságos munkavégzésre való felkészítése és felkészültségük figyelemmel kísérése,
    • tájékozódás és tájékoztatás: zöldszámok, munkavédelmi honlapok, stb.

Munkavédelmi képviselők jogai a gyakorlatban:

    • működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
    • részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is
    • tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést
    • véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
    • részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére
    • közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában
    • indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat
    • a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit

A   munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen:

    • a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő- kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka
    • a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat
    • fent említett képzéseken való részvételt