Kezdjük az elején: mi az a biztonsági adatlap?

A biztonsági adatlap egy Európai Uniós előírások szerint készített dokumentum, melyet a magyar jogi környezet is adaptált a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény keretein belül, viszont mindennemű ide vonatkozó követelményt a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet határoz meg.

A dokumentum célja, hogy a felhasználók számára a veszélyes anyagokhoz vagy készítményekhez elegendő információt biztosítson az anyag vagy készítmény gyártója ahhoz, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében. Ehhez megadott adattartalom szerint az anyag fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak elvárt részletezése szükséges a biztonsági adatlap 16 pontja között.

A biztonsági adatlap az alábbi pontokat részletezi a következő sorrendben:

1. 1. az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása;
   2. a veszélyek azonosítása;
   3. összetétel/tájékoztatás az alkotórészekről;
   4. elsősegélynyújtási intézkedések;
   5. tűzvédelmi intézkedések;
   6. intézkedések véletlenszerű kibocsátás esetén;
   7. kezelés és tárolás;
   8. az expozíció korlátozása és ellenőrzése/személyi védőfelszerelések;
   9. fizikai és kémiai tulajdonságok;
   10. stabilitás és reakcióképesség;
   11. toxikológiai információk;
   12. ökológiai információk;
   13. ártalmatlanítási útmutató;
   14. szállítási információk;
   15. szabályozási információk;
   16. egyéb információk.

Milyen termék esetén, kinek és milyen formában kötelező?

Röviden:

• • ha EU irányelvek szerint veszélyes anyagról van szó (ideértve perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagokat is) vagy a fentebb hivatkozott REACH rendelet szerint engedélykötelesnek minősül,
  • mindazon személyeknek, akik az anyagot felhasználják – kivételt kizárólag szigorú feltételek mellett néhány kizárólag lakossági célú kereskedelmi forgalomba kerülő anyag képez,
  • azon a nyelven, amely országban forgalomba kerül, díjmentesen, papír alapon vagy elektronikusan

Hosszabban:

• • A többször idézett REACH rendelet mellett az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló CLP-rendelet (1272/2008/EK rendelet) is szabályozza azon anyagok és keverékek körét, mely veszélyes besorolással van ellátva. A CLP rendelet szerinti veszélyjelölések meg kell legyenek találhatók magán a készítményen – illetve azon csomagolásán –, valamint a biztonsági adatlap 2. pontjában is részletesen kifejtve. Mindazon termékek esetében a gyártó – és így a forgalmazó is – köteles a felhasználó számára átadni a biztonsági adatlapot, amely a CLP rendelet szerint veszélyesnek minősül.
    1. A gyakorlatban elmondható, hogy sok gyártó azon készítményeire is elkészíti a biztonsági adatlapot, melyek különösebb veszélyt nem hordoznak magukban (pl. ioncserélt víz).

• • A bevezetőben hivatkozott kémiai biztonságról szóló rendelet egyértelműen megfogalmazza, hogy mely felhasználónak kell rendelkeznie a biztonsági adatlappal: A forgalomba hozott veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű tevékenység csak az adott veszélyes anyagra vagy veszélyes keverékre vonatkozó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg. Tehát mindenkinek, aki foglalkozásszerű tevékenységet végez. Kivételt képez ezen kötelezvény alól a lakossági felhasználásra forgalomba hozott veszélyes anyag vagy veszélyes keverék, amennyiben a veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez mellékelt, a biztonságos felhasználást lehetővé tevő használati utasítás rendelkezésre áll.
    1. Tipikusan háztartási takarítószerekre gondolhatunk ezen utóbbi esetben.

• • A foglalkozásszerű felhasználás során a legtöbb esetben nem maga a felhasználó – gyakorlatban a dolgozó – szerzi be a felhasználni kívánt anyagot, hanem a munkáltatójának egy képviselője. Kijelenthető, hogy ilyen esetben a munkáltató felelőssége, hogy a biztonsági adatlap rendelkezésre álljon a dolgozó által – és Magyarországon a hivatalos magyar – értett és használt nyelven. A dokumentum nem kell, hogy a dolgozónál legyen közvetlenül, ellenben bármikor elérhető kell legyen akár papír alapon, akár elektronikusan.
    1. Célszerű az anyagok tárolási helyén nyomtatott formában megjeleníteni, illetve nagyobb szervezet és számos anyag esetén a felelős személyek tudatára hozni az elektronikus elérés lehetőségének módját.